Nem számít a közeli jövőben gyors megállapodásra az Európai Bizottsággal a még befagyasztott források ügyében, de az év végéig meg lehet az egyezség. Az új építésügyi törvény esetében Lázár János minisztériuma hamarosan válaszol Brüsszelnek, amely megmentheti az újabb befagyasztástól a magyar EU-forrásokat. A magyar fejlesztési koncepcióról egyelőre nagyon pozitívak a bizottsági visszajelzések, így szemléletváltás jöhet a vidéki felzárkóztatási programoknál – nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter az európai uniós források felhasználásáról és a kohéziós politikáról a Portfolio-nak adott brüsszeli doorstép interjújában.
A 2021-2027 közötti uniós agrárpolitikai ciklus első évében, 2022-ben 1409,2 milliárd forint értékű agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat fizettek ki, közölte kedden az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
Az Európai Unió kormányai a válság utáni helyreállítási alap (RRF) eredetileg elkülönített 723 milliárd eurónak kevesebb mint egyharmadát kapták meg. Emiatt már Brüsszelben is aggódnak, hogy kifutnak az országok az időből, mivel 2026 júniusáig nemhogy elkezdeni, hanem lezárni kellene a projekteket, tehát egyre jobban szorítja az egyes kormányokat az idő. Az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy gyorsítsa fel a kifizetéseket, mivel félő, hogy az RRF forrásainak jelentős része felhasználatlan marad.
A zöld és digitális átállásra fordítható számlákat fogadott be az Európai Bizottság, így újabb 30 milliárd forintot hívhat le Magyarország a kohéziós forrásokból – derül ki Varga Mihály bejelentéséből.
Pletser Tamás az Indexnek adott interjúja során többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben kiszélesedik a konfliktus a Szuezi-csatornánál és újabb közel-keleti válság alakul ki, az egekbe szökő olajárnak számos tovagyűrűző következménye lehet. Például akár az amerikai elnökválasztást is befolyásolhatja, de a magyar fogyasztók is megéreznék a 100 dolláros olajár hatását.
A VSquare oknyomozó portál értesülése szerint Magyarország a BYD elektromos járműveinek beszerzését támogatná uniós pénzből. A kormány 240 millió eurót kért a REPowerEU forrásból, amelyet elektromos-autóvásárlási támogatásra fordítanak majd, ez pedig a BYD-t hozhatja helyzetbe. Brüsszel a kifizetések előtt nem vizsgálja a programot, de később fájdalmas kereskedelmi lépéseket tehetnek.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Január 2-án az Európai Bizottság átutalta az első részletet a korábban blokkolt 2021-2027-es kohéziós forrásokból, 445 millió eurót küldve Magyarországnak. Mint a területfejlesztési minisztérium az ügy kapcsán közölte, a mostani transzfer jelentős lépés a tervezett uniós fejlesztések megvalósításához, lehetővé vált az új operatív programok finanszírozása.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét – jelentette be Varga Mihály az Ecofin ülés után Brüsszelben. Ezzel Magyarország az RePowerEU-fejezetből igényelt hitel és támogatási láb 10 százalékát kaphatja meg előlegként idén februárig, majd még egy ugyanekkora szeletet az év végéig is folyósíthat az Európai Bizottság.
Magyar kormányzati és brüsszeli uniós források is megerősítették a Portfolio-nak, hogy fontos tárgyalásra készülnek csütörtökön. Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders és Johannes Hahn biztosok várják Navracsics Tibor területfejlesztési és Bóka János EU-ügyi minisztert. A kondicionalitási eljárásban és az Erasmus-ügyben is fordulat lehet.
Bóka János, az Európai Uniós ügyekért felelős magyar miniszter kedden találkozott az Európai Parlament elnökével Roberta Metsolával, a frakcióvezetőkkel és EP-bizottsági vezetőkkel folytatott megbeszélése után. Az ülés témája a következő féléves magyar elnökség ügye volt, és állítólag nem jeleztek aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a soros tanácsi vezetést az Orbán Viktor vezette kabinet töltse jövő nyártól. A Portfolio kérdésére a miniszter az uniós forrásokról szóló bizottsági tárgyalásokról is beszámolt, és óva intene mindenkit, hogy a pénzeket mostanában várja.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Nagy sztori az OTP, a régiós makró, az orosz-ukrán bankpiaci helyzet és a magyarországi adóztatás is a legrosszabb forgatókönyvekhez képest sokkal jobban alakul, a leánybankok pedig ontják a profitot. Egyre több befektető látja ezt, nagy forgalommal menetel felfelé az árfolyam, ami idén már közel 40 százalékot emelkedett. A technikai kép is pozitív, de vannak már figyelmeztető jelek.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
